Az eddigiekben már rengeteg környezettudatos lépéssel megismerkedhettetek. Volt szó a higiéniáról, háztartásról, ruhavásárlásról, közlekedésről, étkezésről- és nem régiben a kertészkedésről is. Az eheti bejegyzésünkben ebben a témakörben bővíthetitek tudásotokat és lehettek környezetbarátabbak, mégpedig egy mindenki számára kivitelezhető módszerrel- a komposztálással!
De mi is az a komposztálás pontosan? Feltehetőleg mindenki hallott már róla, de hogyan működik? Miért fontos, miért érdemes belekezdenünk? Mit lehet, és mit nem komposztálni? Hogyan lehet nekikezdeni, és milyen lehetőségei vannak azoknak, akik nem kertesházban laknak?
Biztosan mindenki számára ismert, hogy a talaj egyik legfontosabb összetevője a humusz. Humusz nélkül a magasabbrendű növények életműködése nem lehet megfelelő: ez biztosítja a legtöbb tápanyagot, ragasztja össze morzsákká az apró talajszemcséket, valamint a talajlakó mikroorganizmusok számára is ez biztosít tápanyagot. A humusz természetes körülmények között egy körforgás részeként keletkezik. Az elhalt szerves anyagok egy része -ha megfelelő talajmállottság mellett élő szervezetek képesek megtelepedni- lebontódnak és humusszá alakulnak, aminek mennyisége határozza meg a talaj termékenységét. A komposztálással ezt a folyamatot imitáljuk a háztartásunkban, kertünkben keletkezett szerves hulladékok felhasználásával.
Hogy ez mire jó? Nos, ezzel az egyszerű folyamattal rengeteget tehetünk a környezetvédelemért. Először is csökkentjük a termelt szemetünket, hiszen újrahasznosítjuk a szerves hulladékunkat, ezzel azt is csökkentve, hogy hányszor kell a szemetest üríteni, illetve kevesebb hulladékot szállítanak el. Nem csak egyszerűen újrahasznosítjuk, de a képződött humuszt visszajuttatjuk a természetbe, termékenyebé téve ezzel a talajt. A kertészkedésben egyenesen elengedhetetlen, nagyon jó szerves trágyának minősül, amit a kiskertünk növényei meg fognak hálálni, illetve kevesebb virágföldet kell venni. A humuszban gazdag talaj jobban elnyeli a szén-dioxidot, ezzel a klímaváltozást is mérsékelhetjük, ahogy a légszennyezést is, ha a kerti hulladéknak eddig az elégetés lett volna a sorsa.
A komposztálás a korhadás folyamatához hasonlítható leginkább. Oxigén jelenlétében tevékenykedő mikroorganizmusok azok, amik lebontják ásványi-, és humuszanyagokká a szerves anyagot. A folyamat több szakaszban folyik. Az első kettőben (első 1-2 napig, második 2-3 hétig tart) a komposzthalomban intenzív hőfejlődés folyik, ahol a könnyen lebomló fehérjék és szénhidrátok vesztik el eredeti formájukat, illetve 70 oC fok fölé emelkedve, a gyommagvak is elvesztik csírázó képességüket. A harmadik szakaszban (3-5 hét) csökken a hőmérséklet, a lignin és a cellulóz bontódik le, elkezdődik a humuszanyagok létrehozása az eddig lebontott anyagokból. A negyedik szakaszra a halom láthatóan összeesik, a hőmérséklet tovább csökken. Megjelennek a talajlakó állatok, amik tovább alakítják a halmunkat. Ebben a szakaszban épül fel/humifikálódik a szerves anyag, melynek következtében sötét színű lesz a komposzt, azonban ekkor még nem használható fel. A kész állapot eléréséhez még egy utolsó, utóérlelési szakasz kell, ennek befejeztével kapunk ásványi anyagokban és humuszban gazdag komposztot. A teljes folyamathoz minimum 8-12 hónapra van szükség.
A megfelelő hely a komposzt ládáknak egy árnyékos, szélvédett hely, kellő nagyságú hellyel a környezetében a munkálatokhoz, illetve nem árt, ha van a közelben öntözővíz.
Komposzt ládákból többféle létezik, sima deszkákból is lehet barkácsolni, illetve ilyen típusút vásárolni, vagy műanyagot venni. Kinti komposztáláshoz ezen kívül használhatunk prizmakomposztálót, vagy fémhálós komposztáló kast. Ha nincsen kertünk, se kell kétségbe esni, léteznek ugyanis beltéri komposztálók, mint pl. a giliszta komposztáló, vagy a Bokashi komposztáló, illetve erkélyre is lehet virágcserepekből komposztálót építeni. Ezekről itt informálódhattok:
https://humusz.hu/komposztalj/belteri-komposztalas
https://kreativfarmer.hu/termek/bokashi-organko-konyhai-mini-komposztalo
Nálunk két típusú van, műanyag és fakeretes, és mivel sok a szervesanyag hulladék, és a kertészkedéshez sok humuszt felhasználunk, 4 komposztálót szereztünk be. Ez azért is hasznos, mert míg az egyikbe pakoljuk a friss hulladékot, addig a többiben végbemennek az érési folyamatok, így körforgásszerűen használhatjuk őket. A láda mérete az igényeidtől függ, nincsen ehhez kapcsolódó konkrétum.
Hogy mi komposztálható, azt az alábbi ábra alapján tudhatjátok meg, amit a https://hulladekmentes.hu/ oldalán találhattok meg.
A jó komposztálás kulcsa a helyes C:N arány eltalálása. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy 3 adag nitrogénben gazdag konyhai hulladékhoz, frissen vágott fűhöz (zöld rész) adunk 1 adag magas szén tartalmú anyagot, pl. fa nyesedéket, száraz füvet, avart, forgácsot, földet (barna rész).
Mi a konyhában mindig tartunk egy kis vödröt, amibe a konyhai hulladékot gyűjtjük. Amikor ez megtelik, akkor ráborítjuk az egyik komposzt tetejére. A kerti hulladékok aprítására érdemes metszőollót, kisbaltát beszerezni, a forgatáshoz pedig jól jön egy lapát vagy egy vasvilla. Ezen kívül az öntözéshez öntözőkanna, a barna anyagok gyűjtéséhez tárolóedények, vödrök, illetve egy talicska is segítheti a munkát.
A komposztláda legaljára 20-30 cm vastagságú durvább szerkezetű, vastagabb ágakból álló barna anyagot tegyünk, a jó szellőzés végett. Erre jöhetnek aztán a 3:1 arányú zöld-barna szerveshulladék keverék rétegek. Célszerű legalább 4-6 hetente teljesen átkeverni, illetve az átforgatás során, ha száraznak érezzük, akkor locsoljuk meg!
A legfontosabb tényezőket itt megismerhettétek, de ha bővebben szeretnétek informálódni a témáról, vagy valamilyen kérdésetek, problémátok adódna, ezen az oldalon nagy eséllyel választ kaphattok:
http://www.hermanottointezet.hu/sites/default/files/a_komposzt_is_ertek.pdf
A bejegyzést írta és a fényképeket készítette: Harkányi Annamária