Napjainkban egyre jobban terjed az egészséges, tudatos táplálkozás iránti igény, és ezzel együtt a bio élelmiszer kérdése is felmerül. Egy laikus sokszor nincs is tisztában a bio/ ökológiai termelésből származó élelmiszer fogalmával, és nem is feltétlen gondolja át választásának szempontjait, csupán az alapján dönt, hogy a köztudatban az él, hogy a bio egészségesebb. De miért az? Megéri azt vásárolni? És a környezetünknek is jobbak-e vajon az organikus termékek?
Először talán tisztázzuk mit is jelent a bio/ökológiai/organikus termék fogalma. A három szó a gyakorlatban ugyanazt jelenti, tehát, hogy az adott termék (nem feltétlen csak élelmiszerre gondolhatunk) ökológiai gazdálkodásból származik, ami azt a gazdálkodási formát takarja, ahol a szintetikus szereket minél jobban mellőzni próbálják és helyette a természetes biológiai ciklusokon alapszik a termelés. Tehát műtrágya helyett szerves trágyát, növényvédőszerek helyett biológiai növényvédelmet alkalmaznak, és így tovább.
- Vegyszermentesség
Ha biot választunk, az egyik legnagyobb előnyünk a vegyszerektől, adalékanyagoktól mentes egészséges, természetes élelmiszerhez való hozzájutás lesz. Az ökológiai gazdálkodásokban a szintetikus növényvédő szerek használata tiltott, így a szermaradványok nem okozhatnak gondot. Ezenkívül hozamfokozásra hormonok, antibiotikum nem használható, illetve a génmódosított növénytermesztés is tiltott (bár azt hozzá kell tenni, hogy ezek a módszerek az Európai Unióban konvencionális gazdálkodásban sem engedélyezettek).
Egy 2013-as felmérés szerint a hazai termékek kb. fele tartalmaz peszticid maradékot a határérték alatt, határérték felett pedig 1,5 %-a, 0,4 %-ban pedig nem engedélyezett hatóanyagot találtak. A legszennyezettebb termékek a saláta, paprika, paradicsom, szamóca, eper, uborka, retek, általánosságban a bogyósok, illetve a citrom, grapefruit héja.
A biotermelésben nem használnak ilyen vegyszereket, tehát ezzel biztos, hogy nem kockáztatunk. Emiatt természetesen a termésátlag kisebb, több a selejt, vagy esztétikailag kevésbé csábító a termék, ugyanakkor beltartalmát tekintve sokkal komplexebb tápanyag készlettel rendelkezik, vitaminokban bővelkedik, és összességében sokkal minőségibb táplálékról van szó.
Ugyanakkor az kétségtelen, hogy a fent említett hátrányok miatt, a bio termékek általában jobban igénybe veszik a pénztárcánkat, többe kerülnek, mint a konvencionális termelésmóddal létrehozott megfelelőjük.
- Ár
A leggyakoribb probléma, ami miatt a döntésünk mégsem a biora esik, az az ára miatt van… Ami igaz, az igaz, a hazai piaca még nem olyan erős az ökotermékek terén, hogy árban ne térjenek el a hagyományos termékektől. A biogazdálkodók kevesebbet tudnak termelni, és az se biztos, hogy megfelel a vásárlói igényeknek. Korlátozottabb a piacra jutás, a munkaerőigény nagyobb, az értékesítés nehezebb, a hivatalos bio-minősítés drága. Ezenkívül, mielőtt bioként tudnák eladni a termelők az árujukat, egy úgynevezett átállási időszakkal is számolniuk kell, amikor még nem tudják magasabb áron eladni a terméküket, ugyanakkor a termésátlag csökkeni fog. Ezen kívül általában kistermelőről beszélünk, így az értékesítés is általában kisebb térben tud csak megvalósulni.
Ezek miatt a biotermékek valóban drágábbak. Hosszú távon ugyanakkor megtérülhetnek a költségek, ha arra gondolunk, hogy egészségünk mindennél többet ér. Kerülnünk kell a vegyszereket, kemikáliákat, ha hosszú, minőségi életet szeretnénk élni, és a táplálkozás az egyik legfontosabb tényező, amivel ezt biztosítani tudjuk. Természetesen nem tudunk mindent megengedni magunknak, ez tény; de talán mérlegelve a helyzetünket, bizonyos dolgokban választhatunk biotermékeket, már ezzel téve valamit annak érdekében, hogy tartósan is jól érezzük magunkat.
- Ökológiai lábnyom
Másik megközelítés lehet nem csak a saját egészségünk, jólétünk, hanem környeztünk állapota is. Az ökológiai lábnyom azt jelenti, hogy az emberi társadalomnak mennyi földre és vízre van szüksége ahhoz, hogy önmagát fenntartsa, illetve a termelt hulladékot elnyelje.
Egy svéd kutatás szerint az ökológiai szemléletű gazdálkodásforma nem járul hozzá az ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez, sőt, növeli azt. Ezt azzal magyarázzák, hogy a biotermelésben a növényvédőszerek és egyéb termésfokozók, műtrágya hiányával kisebb a hektáronkénti terméshozam, mint a konvencionális termelésben. Emiatt, ugyanannyi mennyiségű bioélelmiszer előállításához sokkal nagyobb földterületre van szükség. A nagyobb -erdőirtással hozzájutott- földterület pedig nagyobb éghajlati hatással jár.
Hazai szakemberek szerint viszont az ökológiai gazdálkodás még a jelenlegi technológiai szinten is képes több, mint 10 milliárd ember eltartására. Ezen felül, a komposzt, a zöldtrágya és a szerves trágya sokkal nagyobb beltartalmi értékkel és komplexebb tápanyagokkal rendelkezik a növények számára, és a talajéletre is sokkal kedvezőbben hat, mint a műtrágya.
Ezen kívül az ökológiai lábnyomot a szállítás szén-dioxid kibocsátása növelheti nagyban. A szupermarketekben kapható biotermékek általában külföldről (jellemzően Ausztriából vagy Németországból) érkeznek hozzánk, ami így növeli a karbonlábnyomot. Ezért fontos, hogy akár bio, akár nem bio, lehetőleg mindig minél közelebbi, hazai, helyi termékeket vásároljunk.
Az alábbi videó jól összefoglalja a cikkben leírtakat, és rávilágít arra, hogy mindkét termelési formának megvannak az előnyei, hátrányai. Nincs feltétlen jó vagy rossz választás; a döntés a miénk.:)
Ahhoz, hogy környezettudatosan tudjunk vásárolni, szükségünk van arra, hogy megnézzük a termékeken lévő bio-, illetve ökocímkéket. Ezek a címkék, logók ma már számos terméken megtalálhatóak, amivel a gazdálkodók tanúsítják az adott szabványoknak való megfelelését. Az adott kritériumok kitérnek a termék előállítási folyamatára (natúr, hagyományos stb.), a termék összetevőire, takarmány-alapanyagokra, feldolgozásra, szállításra és tárolásra. A logók csak akkor használhatók a terméken, ha legalább 95%-ban ökológiai összetevőket tartalmaz, a maradék 5% pedig szintén megfelel a többi feltételnek.
Íme néhány logó, amire érdemes lehet felfigyelni vásárlás közben:
A Demeter az egyik legrégebben alapított védjegy. Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek megjelölésére használják. A világ egyik legnagyobb farmergazdaságait fogja össze és a három legnagyobb biotermék tanúsító szervezet egyike. Egész Európában ellátott a legszigorúbb és a legmegbízhatóbb szabályozású.
Eurolevél, vagyis az Európai Uniós ökológiai logót minden olyan előrecsomagolt bioterméken fel kell tüntetni, amennyiben megfelel az EU ökológiai gazdálkodásról szóló rendeletnek, illetve uniós tagállamokból származik. Ha egy termék ezzel a logóval van ellátva, akkor az adott biotermék étel vagy ital, nem tartalmaz édesítőszert, színezéket, ízfokozót, stabilizátort és adalékanyagot is csak akkor, ha anélkül nem állítható elő vagy nem tartósítható.
A Naturland Szövetség a természetes állapotukban meghagyott, kíméletesen feldolgozott élelmiszerek előállítását támogatja és tanúsítja. A Naturland egy német védjegy de Magyarországon rendszeresen látható az üzletek polcain.
Az Austria Bio Garantie a legelterjedtebb, hazánkban is jól ismert osztrák biominősítés. A természeti környezetre kedvező módon, jogszabályban rögzített körülmények között előállított élelmiszerek kaphatják meg ezt a bio minősítést.
Fairtrade védjegy a méltányos kereskedelemből származó termékeket minősíti. A méltányos kereskedelem lényege, hogy az általános világpiaci áraktól függetlenül olyan árban állapodnak meg a résztvevők, ami valóban kifejezi az előállítók anyagi és munkaráfordításait.
A magyar bio termékeket tanúsítja. A logó garantálja, hogy az élelmiszer egészséges és hogy az alapanyagok fenntartható gazdaságból származnak.
A magyar bio termékeket tanúsítja. A logó garantálja, hogy az élelmiszer egészséges és hogy fenntartható gazdálkodásból származnak az alapanyagok.
A fenntartható gazdálkodású trópusi erdőből származó növényi termékeket a Rainforest Alliance jelzésével látják el.
Írta: Harkányi Annamária
Forrás:
https://hvg.hu/shake/20100809_bio_termek_vedjegyek
https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/farming/organic-farming/organic-logo_hu