A Te döntésed vásárláskor, hogy hol és kinél költöd el a pénzedet és az, hogy ott elköltött forintokkal mit és kiket támogatsz, mennyire terheled le a közvetlen és közvetett környezetedet. A fenntarthatóság eszményében nem mindegy, hogy mivel és honnan érkezik az az árucikk, ami már a kosarunkban van és az, hogyan jut el otthonunkig.

 Az elsőre bonyolultnak tűnő piaci láncok kapcsolatai között hamar átlehet látni a számunkra legkedvezőbb megoldást, némi információ szerzéssel, utánajárással és tervezéssel. Szerencsés helyzetben vagyunk hazánkban mert a piacaink virágkorukat kezdik élni ismét, a kosárközösségek évről évre bővülnek a kereslet növekedése miatt és az online webhelyek is napról napra szélesítik palettájukat a helyi termelők sokszínű portékáival. Azonban vannak, akik egyenesen a gazdától vásárolnak, ennek köszönhetően az ellátási lánc ennél rövidebb már nem is lehet – ha csak nem mi magunk vagyunk a termelő gazdák-.

Nagybevásárlás lelassulva, azaz a piacozás a slow life egyik fontos pillére lehet

A települések központjában a kisebb árusítások egészen az ókorig visszanyúlva vannak jelen az ember életében. Ma már ugyan a legtöbb piac nem hangos a kofák messzire elharsogó hangjától és közel sem ez az információs csomópont, mint egykor, de mostanság is lehet alkudozni és jóízűeket beszélgetni a helyi termelőkkel, amik számukra is fontosak a visszajelzések miatt.  A piacozás sok szempontból felemelőbb, mint egy szupermarket-es körtúra a sok agyoncsomagolt és kezelt élelmiszer között, nem beszélve arról, hogy tökéletesen egyforma szinte minden darab, ami a valóságtól erősen elrugaszkodott képet vet fel.  A bevásárló kocsikkal ralizó emberek és roskadásig pakolt polcok helyett sokkal barátságosabb a standok mögött álló, mosolygó idősek- vagy néhol egészen fiatalok- és a helyi portékájuk. Nameg, ha valami konkrét receptötlettel megyünk, akkor nagyon bájosan segítenek a legédesebb epreket vagy legízletesebb karfiolt kiválasztani. Ezen felül még sok helyen kóstolni is lehet, hogy teljesen megbizonyosodhassunk a termék minőségéről. Látványosan érzékelhető a szezonalitás, mint például ősszel a sárgán világító tökök és pirosló céklák, ezeknek a helyben termett alapanyagoknak kimagaslóan magas lesz a vitamin és antioxidáns tartalma, mert hagyták őket beérni. Ezeken felül még előnyt jelent, hogy zökkenőmentesen pakolhatunk a tárolódobozainkba, kosarunkba, üvegjeinkbe, így a csomagolásmentes bevásárlásnak az egyik leghatékonyabb módja.

Kis betekintés a piacozós mindennapokba:

Hazánkban nem kell feltüntetni a szállítás módját a címkéken -sajnos-, pedig sokat elárulna a környezetszennyezés mértékéről az adott árunál. Ha már utazik, akkor annak a legkörnyezetkímélőbb módja a hajóztatás, ezt követi a közúti szállítás majd a sor végét zárja a repülőkön érkező szállítmány. Ezeknek a CO₂ kibocsátása majdnem 100- szorosa, mintha vízi úton tették volna meg az utat.

A kosárközösségek vagy másnéven bevásárló közösségek, szatyor közösségek, ennek a felesleges terhelésnek mennek elébe. Ebből az önkéntes alapokon szerveződött és alulról jövő kezdeményezésből létrejött csoportból mára már 23 db van szerte az országban, amely a közösségi mezőgazdálkodás kulcsfontosságú eleme.

Ezen a térképen láthatóak aktuálisan azok a városok, ahol aktívan szorgoskodnak a bevásárló közösségek.

Továbbá alakulóban van még 33 közösség, így lassan bátran kijelenthető, hogy az ország nagyobb városaiban felelhető lesz minimum egy ilyen ellenőrzött, stabil rendszer. Minél hosszabb az ellátási lánc, annál több szereplőt igényel a fogyasztóig eljuttatása a terméknek és a termelők megélhetése kérdőjelessé válik a piaci profitszerzés miatt.

A bevásárló közösségek céljai lehetnek:

• Helyi termékek számára piac biztosítása
• A vásárlók egészséges élelmiszerekkel való ellátása
• Helyi gazdaság fejlesztés
• Közösségteremtés
• Fiataljaink itthon maradjanak
• A pénz helyi gazdaságban való áramoltatásának elősegítése
• Ismeretterjesztés, közös tanulás, termelői és fogyasztói szemléletformálás. A témák terjedhetnek a környezetkímélő mezőgazdasági gyakorlat ismertetésétől kezdve a főzőtanfolyamokon át a környezetbarát háztartás vezetéséig

Heti rendszerességgel lehet rendelni elsősorban zöldségeket és gyümölcsöket, de a húsok, tejtermékek és kozmetikumok palettája is egyre bővül, hála az innovatív termelőknek és a kíváncsi vásárlóknak.

Elengedhetetlen a kölcsönös elköteleződés ebben a közösségi létben, ez a partnerség az élelmiszert fogyasztók között és a közeli gazdaságok (helyi dimenzió) között, amit formálisan egy szerződésben rögzítenek.  A kisléptékű, az évszakokhoz igazodó, extenzív termelés kockázatán és nyereségén osztoznak, mind e közben a helyi környezet, a természeti és kulturális örökséget nem éri leromlás, ez a szolidaritás elve.  Eközben a gazda méltányos bevételre tesz szert, így megélhetése nem válik kérdésessé.

Hogy miért is jó CSA ( community-supported agriculture- közösség által támogatott mezőgazdaság) résztvevőjének lenni?

Jól ismert forrásból származó élelmiszer kerül az asztalukra, fenntarható módon állítottak elő, kevesebb szállítás, kevesebb csomagolás és az állatok jólétének biztosítása.

A közösségi gazdaságok közvetlenül hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdálkodáshoz és a biodiverzitás megőrzéséhez.

Őszi ízek szezonális alapanyagokból, melyeket a legtöbb piacon vagy online térben be lehet szerezni.

Minestrone leves

Hozzávalók

3 ek olaj
1 gerezd fokhagyma
3 levél zsálya
1 ág rozmaring
1 fej vöröshagyma
3 szál sárgarépa
1 bögre száraz bab
1.25 dl paradicsomszósz
2 szál mángold
1 bögre bulgur
2 tk só

• Egy fazékban felhevítjük az olajat, majd hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a finomra vágott zsályát, a finomra vágott rozmaringot és a babérlevelet, kb. 2 percig főzzük.
• Ezután beletesszük az apróra vágott vöröshagymát, a kockára vágott répát és a zellert, majd pár percig dinszteljük őket, amíg a hagyma átlátszó lesz.
• Hozzáadjuk az előfőzött babot, és a paradicsomszószt, alaposan összekeverjük, és felöntjük annyi vízzel vagy alaplével, amennyi ellepi. Lefedjük, és 15 percig főzzük.
• Végül hozzáadjuk a mángoldot és a bulgurt, hozzáöntünk még annyi folyadékot, hogy 5 cm-re ellepje, és félig lefedve addig főzzük, amíg a hozzávalók megpuhulnak.

 

Töltött sütőtök

Hozzávalók
1 nagyméretű sütőtök
 250 g csiperkegomba
2 házi tojás
 só, bors
 1 kis fej vöröshagyma
 2 nagy fokhagymagerezd
 2-3 ek. szezámpehely
 ¼ csokor petrezselyem
 2 ek. kókuszzsír

• A sütőtököt előkészítjük sütésre, azaz félbevágjuk, kikaparjuk a magokat, illetve kivájjuk a magházat, hogy minél több tölteléket tudjunk belehalmozni.
• Az üres tököt elő kell sütni, hogy a húsa mindenütt jól megpuhuljon, tehát a feleket tepsibe fektetjük, és 150 fokon körülbelül 45 percig sütjük.
• Ezalatt elkészítjük a tölteléket. Meghámozzuk a hagymákat, a szalonnát, a gombát és a vöröshagymát kis kockákra vágjuk, a fokhagymát pedig apróra zúzzuk.
• A kókuszzsírt forró serpenyőbe tesszük, hozzáadjuk az apróra vágott gombát, hagymát, a zúzott fokhagymát és a fűszereket, majd közepes lángon puhára pirítjuk őket.
• Amikor elkészült a töltelékalap, hozzáadjuk a felvert egész tojásokat, az apróra vágott petrezselymet és a szezámpelyhet, ami sütés közben magába szívja a felesleges nedvességet.
• A tölteléket a tökbe töltjük, és 150 fokon további 20-25 percig, pirulásig sütjük

Írta: Pfiszterer Zsófia Bianka

Forrás:

Kosárközösség.hu – Kosárközösség kereső (kosarkozosseg.hu)

Tudatos Vásárlók Egyesülete