Honnan származik a kerékpár?
A kerékpár első változatát, Karl von Drais báró alkotta meg, 1812-ben Angliában, az erdőjárásának megkönnyítéséért. A 19. században egymás után jelentek meg a ma jólismert kerékpár részei (levegővel töltött abroncs, döntött kormányrúd…), és tették felhasználó baráttá és ez által népszerűbbé az eszközt.
Hazánkban, a lovaglás kiegészítője, helyettesítőjeként elsőnek az arisztokraták körében terjedt el, Kosztovits László az első biciklitúrát Gödöllőre szervezte a Városligetből 1880-as években. Később az előnyeit kihasználva a postások, küldöncök, futárok kezdték el használni. A hétköznapokba történő megjelenése következtében a polgári lakosság is egyre szélesebb körben kezdte megismerni és megszeretni. Végül a kerékpározás a polgári lakosság sportjává vált. Az országban egyre több helyen nyíltak kerékpár boltok, és létrejöttek kerékpáros iskolák, és elkezdődött a Magyar Kerékpáros Szövetség megalapításának előkészítése is. A századforduló után, a sport területén a kerékpározás vesztett népszerűségéből, többek között, a labdarúgás megjelenése és a háborúk miatt, de 1923 után újra fejlődésnek indult, a sport területén is. Az első csepel bicikliket 1929-ben Weiss Manfréd állította elő, vásárolt licenccel. Az egyik legismertebb típusuk, az 1960-as évek közepétől gyártott, Camping az ezredfordulóig több mint egy millió példányban kelt el.
Napjaikban közel 1 milliárd kerékpárt használnak világszerte sportolási, közlekedési szállítási feladatokra. Az Európai Unió, kontinentális szinten szeretne létrehozni egy kerékpáros hálózatot (EuroVelo) melynet kerékpárutak, és kerékpározásra alkalmas utak hálózatszerű létrehozásával érnének el.
Az európai országok közül, Magyarország, kiemelkedő helyen szerepel, a kerékpárral közlekedők számát tekintve. Hazánkban a lakosság 22% használja a biciklit, közlekedési eszközként, de a halálos kerékpáros balesetek számát tekintve az első helyen állunk az Unióban (2015-ös adatok). A hegyvidéki területeket leszámítva a vidéki településeken, az emberek 24 % szinte minden nap használja a biciklijét közlekedésre (bevásárlás, munkába menet). Az egész országra nézve a legtöbben bevásárlásra vagy ügyet intézni használják a biciklit.
(Kép forrása: Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet)
De miért jó, ha kerékpárral közlekedünk? Több szempontból is előnyös, ha a drótszamarat választjuk az autó vagy a tömegközlekedés helyett!
A saját érdekeinket szem előtt tartva, az egyik legfontosabb, a szív és érrendszer karbantartó hatása! A sejteknek többlet oxigénre van munka közben szükségük, ezt kiszolgálandó a szívritmus és a légzésszám emelkedik, a vér áramlása felgyorsul. A biciklizés, úgy képes, szinte az összes izmunkat aktivizálni, hogy közben az ízületeket nem terheli túl. A rendszeres kerékpározás, nagyban segíti csökkenteni a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, javítja az állóképességet és a fizikai és szellemi terhelhetőséget, megelőzhető vele az elhízás, és a stressz levezetésére is kitűnően alkalmas.
A sok pozitív hatása mellett, nem szabad figyelmen kívül hagyni a negatívakat sem, melyek kis odafigyeléssel, elkerülhetők. Az egyik általános probléma, a hűvösebb csapadékos időben történő megfázás. Az esetek többségében a megfelelő ruházattal, és az alacsonyabb hőmérséklethez fokozatosan történő hozzászokással, elkerülhetővé válik a megfázás. A rosszul megválasztott kerékpár és helytelen beállítása is hordoz veszélyeket, akár az ízületek helytelen terhelése, akár a rossz testtartás következtében végtag és hátfájások alakulhatnak ki.
Az egészség mellet, a pénztárcára is jó hatással van! A megkérdezettek 76%-a 10.000Ft-ot költ a bringájára egy évben, ez csak 500 Ft plusz költség, mint egy hónap Budapest bérlet! De ha kerékpár összegét nézzük, akkor hasonló pozitívumokkal találkozunk. A használt piacon, akár két tank benzin árán is vehetünk magunknak biciklit, de az újak között is bőven válogathatunk, 80 ezer forint alatt!
A parkolókeresés, egyirányú utcák (a legtöbb), a reggeli és délutáni dugók megszűnek, a stressz szintünk csökken, és az úticélunkhoz is időben megérkezünk. Összefoglalva, a kerékpározástól testi és lelki értelemben egészségesebbek leszünk, az éves költsége, még a tömegközlekedési bérletnél is kedvezőbb, és a fentebb említett összes pozitív tényezőt, akár 30 ezer forintból is megkaphatjuk, természetesen innentől, határ a csillagos ég…
A kirándulásokat kedvelők hatalmas előnyre tehetnek szert egy kerékpárral, olyan távlatok nyílnak meg előttük, melyek gyalog, vagy tömegközlekedéssel, de akár autóval is leküzdhetetlenek (erdészeti utakkal összekötött természeti, vagy kultúrtörténeti értékek). Igaz, egy komolyabb kerékpáros túra, bizonyos esetekben speciális biciklit igényel (Balatonkerülést, bármelyik városi biciklivel teljesíthető, de egy bükki vagy mátrai túrán, a városi biciklik, hamar tönkre mehetnek). A jó hír hogy vannak olyan szolgáltatók ahol a szervezett túrára biztosítanak a résztvevőknek speciális kerékpárt, kisebb térítésért cserébe, de akár magunk is bérelhetünk egy felsőkategóriás gépet pár ezer forintért akár hetekre is.
A környezetünket figyelembe véve, a bringázásnak pozitív externáliák is megfigyelhető. A kerékpáros, nem szennyezi a levegőt füstgázokkal, zajterhelése minimális, nem kell minden x ezer kilométerenként több liter nehézfémekben gazdag olajat leengedni a járműből, nincs, téli-nyári gumi szett (ha tartunk is nem kell belőle négyet venni), nem növeljük közlekedésünkkel a dugókat, és a kerékpárosok miatt szükségtelenné váló parkolókból, parkokat, játszótereket alakíthatnak ki!
A fentiekből kiderül, hogy hazánkban a kerékpározásnak igen nagy múltja van, a jövőjét viszont Mi írjuk ezért fontos az emberekkel megismertetni ezt a mozgásformát, és megszerettetni velük oly módon, hogy érezzék, a mindennapjaikban is képesek az előnyeit hasznosítani, és nemcsak saját maguk, de a környezetük jóllétéért is tesznek ez által.
A bejegyzést írta: Tóth Attila